A profi tenisz és a pénz

150 150 teniszport.hu |
A tenisz nagy sztárjainak éves keresetét figyelve (pl. Novak Djokovich 12,8 millio dollár 2012 – ben = 1,2 milliárd HUF) talán sokaknak eszébe jut, vajon hogyan indul egy ilyen teniszkarrier. Mennyit kell a cél érdekében befektetnie a játékosnak? És mekkora ennek a befektetés nek a kockázata? Pusztán a tehetség, a kitartás, az edzésmunka, meg egy kis szerencse elég lehet?
Nos egy kis internetes kutatás, és az ATP, és WTA ranglista 2012. évi adatainak áttanulmányozásával utána jártunk a számoknak.Véletlenszerűen választottunk ki játékosokat a 2012. évi ATP és WTA ranglistáról. A karrier alakulása szempontjából azt vettük figyelembe, hogy hány évesek a játékosok, hány éve profik, mennyi volt az eddigi összkeresetük és ez a profi évekkel eltöltött hónapokra lebontva milyen átlagos havi fizetést jelent a számukra. Azt találtuk, hogy míg az ATP ranglistán első helyezett a 10 éves profi karrierje alatt 83 millió forintos havi fizetésre tett szert, addíg az 51 – ik helyezett 2,5 milliós, a 97 – ik helyezett 571.000,- Ft – os, a 200 – ik helyezett pedig 411.000,- Ft – os havi fizetésre tett szert. Természetesen ez csak a mi összegző számításunk, a valóságban ezek a bevételek egyenlőtlenül oszlanak meg. A WTA ranglistán ugyanezen számítások szerint az 1. helyezett 30 milliós havi fizetést ért el, az 51 – ik helyezett 1,7 millió, a 99-ik helyezett 412.000,- , a 200 – ik helyezett 246.000,- Ft – os havi fizetést.
Nem is olyan rosszak a számok, amíg nem olvasod tovább a következő bekezdést ahol felsoroltuk a költségeket melyek egy profi teniszező létnek elengedhetetlen tételei.A pénznyeremény mellett adódó költségek:

  • Adó: a legtöbb országban adóköteles a pénzdíj, Magyarországon ez 25 % ?
  • Utazási költségek: teniszversenyeket a világ minden táján szerveznek, így az utazási költségek tetemes részt vesznek el a játékos bevételéből, melyet valamennyire csökkenthet a versenyek ésszerű megválasztásával.
  • Szállás: A WTA, ATP és ITF versenyek gondoskodnak ingyenes szállásról, de a kisebb versenyeken kizárólag arra az időtartamra ingyenes a szállás amíg a játékos versenyben van, általában csak egy szobát kap, így ha előbb akar a verseny helyszínére érkezni, vagy vinni szeretné az edzőjét, akkor ezek a költségek már őt terhelik.
  • A felszerelés költségei: A felszerelés költségei a rangsor emelkedésével arányosan csökkennek. 200 – on belül a legtöbb játékosnak már van olyan szponzori szerződése mely ellátja őt felszereléssel és ruházattal. 200 – on kívül inkább csak hozzájárulást kap a teniszező.
  • Az edzések: a játékos tökéletes felkészüléséhez rengeteg gyakorlásra van szükség melyhez teniszpálya szükséges télen is nyáron is, az erőnléti felkészüléshez pedig egyéb sportlétesítményeket kell igénybe venni, pl. kondi terem.
  • Biztosítás: egy felelősséggel gondolkodó teniszező gondol minden eshetőségre, és áldoz a biztosításra, hiszen soha nem lehet tudni, hogy mikor kell hónapokat kihagynia egy – egy sérülés miatt. Amennyiben egy játékos igénybe veszi, az WTA és az ATP gondoskodik e tekintetben a játékosairól, csak úgy mint a nyugdíjról.
  • Szakemberek: a magas színvonalú felkészüléshez magasan qualifikált edzőkre, segítőkre van szükség, akiknek megfizetése szintén terheli a játékos büdzséjét. Amennyiben ezek a játékost elkisérik a versenyre, az ő költségeiket is állnia kell a játékosnak.

A fenti számokat nézegetve levonhatjuk a következtetést, hogy ahhoz, hogy milliomos legyen valaki abból, hogy hivatásos teniszező, ahhoz tartósan bent kell lennie a ranglista első 50 helyezettje között. Ha 50 – és 100 közé jut el egy játékos, akkor ha ésszerű és átgondolt a költségvetése, egy jó fizetéssel felérő keresete lehet, és mindemellett körbejárja a világot. Férfiaknál kb. ATP150 –en, nőknél kb. WTA100 – on kívül a költségek általában nagyobbak mint a pénzdíjakból szerzett nyereség.
Azok a teniszezők akik bejutnak a 100 – ba, azoknak ez általában 3 – 4 év alatt sikerül. Tehát erre az időre a játékosnak magának kell gondoskodnia a költségei fedezéséről, és nem is álmodhat arról, hogy ezt évi 15 000 000 Ft alatt megúszhatja. (2012 – ben)
Egy jó játékos persze kiegészítheti bevételeit egyéb forrásokból, például szponzori szerződésekből, egyéb pénzdíjas versenyekből, csapat mérkőzésekből, rendezvényeken való részvételből. Sok teniszező ilyen keresetekből éldegél hosszú éveken át, azonban amikor abbahagyja az aktív játékot egyéb megélhetési lehetőséget kell keresnie magának.

Mik az esélyei egy magyar játékosnak?

A világ bármely országáról beszéljünk, csak akkor van értelme a teniszezést választani foglalkozásnak, ha a gyermek tenisz eredményein egyértelműen megmutatkozik az eredményesség. Néhány konkrét jele ennek: 18 évesen elmondhatja magáról, hogy legalább egyszer már volt junior országos bajnok, a korosztályában, a nemzetközi ranglistán az első 10 – ben van, vagy ATP500 – , WTA300 – ban van.

Az általunk tanulmányozott amerikai tanulmányok egyértelműen azt a javaslatot teszik a teniszezőknek, hogy ne hanyagolják el a tanulást, és mindig csak akkor lépjék meg a következő szintet, amikor a jelenlegi szinten dominálják a játékot. A hazai teniszben javaslatunk szerint a helyes sorrend: mini – tenisz → junior tenisz → hazai felnőtt tenisz → sportösztöndíjak megszerzése külföldön → future tornák → challenger tornák → ATP, WTA tornák. Amikor az egyik szinten, 70 – 80 % – ban nyeri a mérkőzéseit a játékos akkor jön el az ideje a feljebb lépésnek. A statisztika azt mutatja, hogy a sikeres profi teniszezők teniszkarrierjük során nem ugranak át fejlődési szinteket, mert a tenisztudáson túl óriási jelentősége van az önbizalom felépítésének is. Ebből a szempontból jobb egy alacsonyabb rangú versenyen nyerni, mint egy magasabb rangú versenyen az első körben kiesni.

A 100 – ba jutást átlagosan 3 – 4 év alatt érik el az odajutó játékosok, tehát ennyi év az amikor valószínűleg veszteséget termel a sportoló, hiszen a pénzdíjai nem haladják meg a költségeit. Ezután ha minden összejön, következhetnek nyereséget termelő évek. Az átlag profi teniszező élettartam 7 év, tehát ha ezt vesszük alapul marad 3 – 4 éve a sportolónak kibontakozni. Persze találunk példát a 30 év fölötti aktív játékosokra is, csakúgy mint az idő előtt sérülés miatt visszavonult játékosokra. A játékosok általában 22 – 29 éves korukban jutnak el teljesítményük csúcspontjára.
Amerikában azt javasolják a játékosoknak, hogy a fent említett 3 – 4 év veszteséges időszakát, valamilyen sportösztöndíj megszerzésével célszerű helyettesíteni. Hiszen itt lehetőség van intenzíven teniszezni, és sok tétmérkőzést játszani, mindezt az egyetem költségén, és nem mellékesen diplomát is szerez a sportoló. Magyarországon egy teniszezőnek saját magának kell állnia ezeket a költségeket, hacsak nem tud megszerezni valamilyen külföldi ösztöndíjat.

Van egy kis esély itthon is a költségek csökkentésére például szponzori szerződések megszerzésével. Kis mértékben, de mégis költség csökkentő tényező lehet a sportszerforgalmazók felszerelésbeni támogatása, a klubok kedvezményei a jó eredménnyel bíró játékosok számára, valamint a hazai versenyek pénzdíjai. Mindezzel együtt, hazánkban aki erre az útra lép, annak sok – sok milliót kell áldoznia az indulásra, na és persze rengeteg nagyon kemény edzésmunkát. Mindez a sok nehézség ne szegje kedveteket kedves magyar teniszezők, mi szurkolunk nektek!!!