Versenyzés

Ragaszkodni kell junioroknál a zárt alapállású alapütésekhez!

300 226 teniszport.hu |

Allistair McCaw posztja, 2017.okt.25

Véleményem szerint, muszáj a gyerekeknek zárt alapállással tanítani az alapütéseket! Azaz törekedni kell rá, hogy a labdát oldalt beleállva (vállak vonala merőleges a hálóra) üssük meg, és ne nyitott alapállással, azaz szemből (vállak vonala párhuzamos a hálóra).

Munkám során olyan lábmunkát tanítok, amelyek elősegítik a következőket:

  1. Korán érjünk oda a labdához.
  2. Korán = azaz legyen időnk az előkészítésre, és a stabil beleállásra.
  3. Beleállásra = azaz jobb súlyelosztás, és jobb energia továbbítás
  4. Jobb súlyelosztás = azaz nagyobb ütőerő mellett kevesebb terhelés a vállon, annak rotátor köpenyén és a csípőn. Zárt beleállással csökkenthetjük a sérülés kockázatát.
  5. A zárt beleállás megtanítja a játékosokat arra, hogy előrelátóan helyezkedjenek hozzá az ütéshez, és ne feltétlenül a legegyszerűbb, kevesebb munkát igénylő nyitott beleállást válasszák.

Ez a kép jó bizonyíték:

 

 

 

 

 

A legtöbb edző azzal érvel, hogy a világ legjobb játékosai nyitott beleállással ütik az alapütéseiket. És ez igaz is! Csak, hogy a junior játékosok NEM a világ legjobb játékosai, és fizikailag, biomechanikailag még nem fejlődtek oda, ahova a világ legjobb játékosai.

Feltűnő, hogy mostanában egyre nagyobb számban jelennek meg váll és csípő sérülések a junior játékosoknál, ugyanis a nyitott beleállással a felső test végzi a munka nagy részét, különösen a váll és a rotátor-köpeny, ahelyett, hogy a teljes test dolgozna.

Sok edző figyelemmel követi a világ legjobbjainak játékát, és felkészülését, és megpróbálják azt egy az egyben lemásolni a junior játékosok számára. Egyszerűen nem alkalmas erre egy junior játékos szervezete, aki még növésben van, és még nem kezdődött meg izomzatának „felnőtté érése”!

Az edzőknek tisztában kell lenniük a sportoló testi fejlődésének folyamatával. A tanítványt, nem csak, mint teniszezőt kell fejleszteni, hanem mint atlétát! Lehet, hogy egy edző nagyon sokat ért a tenisz technika tanításához, de ez önmagában nem elég, ismerni kell az emberi test fejlődésének folyamatait is, ahhoz hogy átlássuk, hogy mi és mikor alkalmazható.

Sajnos nagyon sok junior játékost állítanak meg karrierjükben a sérülések. Túl korán, és túl sok sérülés.

Egy edző egyszer így fejezte ki: „a nyitott beleállást nem mi választjuk, hanem az választ minket”, azaz minden ütésbe, amibe zárt alapállással bele tudsz állni, abba állj bele. Ha ez nem jön össze, akkor válaszd a nyitott alapállást.

Lehet, hogyha ragaszkodsz ehhez a munkásabb megoldáshoz a karriered elején, akkor később lesz módod lazítani ezen. Ha nem ezt választod, lehet, hogy soha nem jutsz oda, hogy lazíthass rajta, mert a sérülések nem engednek el odáig.

forrás: https://www.tennisconsult.com/junior-tennis-players-play-closed-stance/

zárt alapállás: amikor a teniszező oldalt állva üti meg az alapütéseket (a váll vonala merőleges a hálóra)

nyitott alapállás: amikor a teniszező szemben állva üti meg az alapütéseket (a váll vonala párhuzamos a hálóra)

rotátor köpenyeg: A 4 izomból (m. supraspinatus, m. infraspinatus, m.subscapulapris, m. teres minor) álló rotator köpeny vagy vállforgató köpeny a vállízület stabilitásáért és mozgásáért felelős. A széles, lapos inakkal tapadó izmok egyetlen összefüggő lemezszerű köpenyt alkotva veszik körül a felkarcsont fejét elülről- felülről-hátulról és a felkarcsont tuberculum maiusán tapadnak. Ez a dinamikusan működő rendszer teszi lehetővé a szabad mozgást és a stabilitást. http://www.sulypont.hu/tudastar/rotator-kopeny-rotator-kopeny-serules-rotator-kopeny-szindroma

Alistair McCaw: A szerző világszerte elismert amerikai tenisz edző, előadő, számos élsportoló, köztük Garnd Salm bajnok segítője volt. http://www.allistairmccaw.com/

A profi tenisz és a pénz

150 150 teniszport.hu |
A tenisz nagy sztárjainak éves keresetét figyelve (pl. Novak Djokovich 12,8 millio dollár 2012 – ben = 1,2 milliárd HUF) talán sokaknak eszébe jut, vajon hogyan indul egy ilyen teniszkarrier. Mennyit kell a cél érdekében befektetnie a játékosnak? És mekkora ennek a befektetés nek a kockázata? Pusztán a tehetség, a kitartás, az edzésmunka, meg egy kis szerencse elég lehet?
Nos egy kis internetes kutatás, és az ATP, és WTA ranglista 2012. évi adatainak áttanulmányozásával utána jártunk a számoknak.Véletlenszerűen választottunk ki játékosokat a 2012. évi ATP és WTA ranglistáról. A karrier alakulása szempontjából azt vettük figyelembe, hogy hány évesek a játékosok, hány éve profik, mennyi volt az eddigi összkeresetük és ez a profi évekkel eltöltött hónapokra lebontva milyen átlagos havi fizetést jelent a számukra. Azt találtuk, hogy míg az ATP ranglistán első helyezett a 10 éves profi karrierje alatt 83 millió forintos havi fizetésre tett szert, addíg az 51 – ik helyezett 2,5 milliós, a 97 – ik helyezett 571.000,- Ft – os, a 200 – ik helyezett pedig 411.000,- Ft – os havi fizetésre tett szert. Természetesen ez csak a mi összegző számításunk, a valóságban ezek a bevételek egyenlőtlenül oszlanak meg. A WTA ranglistán ugyanezen számítások szerint az 1. helyezett 30 milliós havi fizetést ért el, az 51 – ik helyezett 1,7 millió, a 99-ik helyezett 412.000,- , a 200 – ik helyezett 246.000,- Ft – os havi fizetést.
Nem is olyan rosszak a számok, amíg nem olvasod tovább a következő bekezdést ahol felsoroltuk a költségeket melyek egy profi teniszező létnek elengedhetetlen tételei.A pénznyeremény mellett adódó költségek:

  • Adó: a legtöbb országban adóköteles a pénzdíj, Magyarországon ez 25 % ?
  • Utazási költségek: teniszversenyeket a világ minden táján szerveznek, így az utazási költségek tetemes részt vesznek el a játékos bevételéből, melyet valamennyire csökkenthet a versenyek ésszerű megválasztásával.
  • Szállás: A WTA, ATP és ITF versenyek gondoskodnak ingyenes szállásról, de a kisebb versenyeken kizárólag arra az időtartamra ingyenes a szállás amíg a játékos versenyben van, általában csak egy szobát kap, így ha előbb akar a verseny helyszínére érkezni, vagy vinni szeretné az edzőjét, akkor ezek a költségek már őt terhelik.
  • A felszerelés költségei: A felszerelés költségei a rangsor emelkedésével arányosan csökkennek. 200 – on belül a legtöbb játékosnak már van olyan szponzori szerződése mely ellátja őt felszereléssel és ruházattal. 200 – on kívül inkább csak hozzájárulást kap a teniszező.
  • Az edzések: a játékos tökéletes felkészüléséhez rengeteg gyakorlásra van szükség melyhez teniszpálya szükséges télen is nyáron is, az erőnléti felkészüléshez pedig egyéb sportlétesítményeket kell igénybe venni, pl. kondi terem.
  • Biztosítás: egy felelősséggel gondolkodó teniszező gondol minden eshetőségre, és áldoz a biztosításra, hiszen soha nem lehet tudni, hogy mikor kell hónapokat kihagynia egy – egy sérülés miatt. Amennyiben egy játékos igénybe veszi, az WTA és az ATP gondoskodik e tekintetben a játékosairól, csak úgy mint a nyugdíjról.
  • Szakemberek: a magas színvonalú felkészüléshez magasan qualifikált edzőkre, segítőkre van szükség, akiknek megfizetése szintén terheli a játékos büdzséjét. Amennyiben ezek a játékost elkisérik a versenyre, az ő költségeiket is állnia kell a játékosnak.

A fenti számokat nézegetve levonhatjuk a következtetést, hogy ahhoz, hogy milliomos legyen valaki abból, hogy hivatásos teniszező, ahhoz tartósan bent kell lennie a ranglista első 50 helyezettje között. Ha 50 – és 100 közé jut el egy játékos, akkor ha ésszerű és átgondolt a költségvetése, egy jó fizetéssel felérő keresete lehet, és mindemellett körbejárja a világot. Férfiaknál kb. ATP150 –en, nőknél kb. WTA100 – on kívül a költségek általában nagyobbak mint a pénzdíjakból szerzett nyereség.
Azok a teniszezők akik bejutnak a 100 – ba, azoknak ez általában 3 – 4 év alatt sikerül. Tehát erre az időre a játékosnak magának kell gondoskodnia a költségei fedezéséről, és nem is álmodhat arról, hogy ezt évi 15 000 000 Ft alatt megúszhatja. (2012 – ben)
Egy jó játékos persze kiegészítheti bevételeit egyéb forrásokból, például szponzori szerződésekből, egyéb pénzdíjas versenyekből, csapat mérkőzésekből, rendezvényeken való részvételből. Sok teniszező ilyen keresetekből éldegél hosszú éveken át, azonban amikor abbahagyja az aktív játékot egyéb megélhetési lehetőséget kell keresnie magának.

Mik az esélyei egy magyar játékosnak?

A világ bármely országáról beszéljünk, csak akkor van értelme a teniszezést választani foglalkozásnak, ha a gyermek tenisz eredményein egyértelműen megmutatkozik az eredményesség. Néhány konkrét jele ennek: 18 évesen elmondhatja magáról, hogy legalább egyszer már volt junior országos bajnok, a korosztályában, a nemzetközi ranglistán az első 10 – ben van, vagy ATP500 – , WTA300 – ban van.

Az általunk tanulmányozott amerikai tanulmányok egyértelműen azt a javaslatot teszik a teniszezőknek, hogy ne hanyagolják el a tanulást, és mindig csak akkor lépjék meg a következő szintet, amikor a jelenlegi szinten dominálják a játékot. A hazai teniszben javaslatunk szerint a helyes sorrend: mini – tenisz → junior tenisz → hazai felnőtt tenisz → sportösztöndíjak megszerzése külföldön → future tornák → challenger tornák → ATP, WTA tornák. Amikor az egyik szinten, 70 – 80 % – ban nyeri a mérkőzéseit a játékos akkor jön el az ideje a feljebb lépésnek. A statisztika azt mutatja, hogy a sikeres profi teniszezők teniszkarrierjük során nem ugranak át fejlődési szinteket, mert a tenisztudáson túl óriási jelentősége van az önbizalom felépítésének is. Ebből a szempontból jobb egy alacsonyabb rangú versenyen nyerni, mint egy magasabb rangú versenyen az első körben kiesni.

A 100 – ba jutást átlagosan 3 – 4 év alatt érik el az odajutó játékosok, tehát ennyi év az amikor valószínűleg veszteséget termel a sportoló, hiszen a pénzdíjai nem haladják meg a költségeit. Ezután ha minden összejön, következhetnek nyereséget termelő évek. Az átlag profi teniszező élettartam 7 év, tehát ha ezt vesszük alapul marad 3 – 4 éve a sportolónak kibontakozni. Persze találunk példát a 30 év fölötti aktív játékosokra is, csakúgy mint az idő előtt sérülés miatt visszavonult játékosokra. A játékosok általában 22 – 29 éves korukban jutnak el teljesítményük csúcspontjára.
Amerikában azt javasolják a játékosoknak, hogy a fent említett 3 – 4 év veszteséges időszakát, valamilyen sportösztöndíj megszerzésével célszerű helyettesíteni. Hiszen itt lehetőség van intenzíven teniszezni, és sok tétmérkőzést játszani, mindezt az egyetem költségén, és nem mellékesen diplomát is szerez a sportoló. Magyarországon egy teniszezőnek saját magának kell állnia ezeket a költségeket, hacsak nem tud megszerezni valamilyen külföldi ösztöndíjat.

Van egy kis esély itthon is a költségek csökkentésére például szponzori szerződések megszerzésével. Kis mértékben, de mégis költség csökkentő tényező lehet a sportszerforgalmazók felszerelésbeni támogatása, a klubok kedvezményei a jó eredménnyel bíró játékosok számára, valamint a hazai versenyek pénzdíjai. Mindezzel együtt, hazánkban aki erre az útra lép, annak sok – sok milliót kell áldoznia az indulásra, na és persze rengeteg nagyon kemény edzésmunkát. Mindez a sok nehézség ne szegje kedveteket kedves magyar teniszezők, mi szurkolunk nektek!!!

Az izotóniás italok

400 601 teniszport.hu |

Több tanulmány is (köztük egy 1997-es holland tudományos vizsgálat) bizonyította, hogy a legmegfelelőbb folyadék- és elektrolitpótlás az izotóniás italok fogyasztása révén valósítható meg. Kerékpározás után, melynek során a vizsgált sportolók testtömegük 3 %-át vesztették el az izzadás által – összehasonlították az ásványvíz, a cola és egy izotóniás ital fogyasztása után mért elektrolit – és folyadékürítést vizeletből. Azt találták, hogy az ásványvíz nem pótolta mennyiségileg a folyadék- és elektrolitvesztést, mivel ásványvízből nem tudtak annyit inni a kerékpárosok, amennyit elvesztettek az izzadtsággal, így negatív elektrolitmérleg alakult ki.

Cola esetében pedig azt találták, hogy a sportoló mennyiségileg sokkal többet ivott, mint amennyi folyadékot valójában elvesztett, viszont mivel a kóla erőteljes vizelethajtó hatású koffeintartalmának köszönhetően, ezért jelentős folyadék- és elektrolitvesztés jött létre a vizeletürítésen keresztül, melynek következménye – úgymint az ásványvíz esetében – negatív elektrolit-egyensúly lett. Egyedül az izotóniás ital fogyasztása eredményezett pozitív elektrolit-egyensúlyt.

Mit nevezünk izotóniás italnak?

Az izotóniás ital nevét onnan kapta, hogy az emberi sejtekben és vérben lévő sótartalommal megegyező mennyiséggel rendelkezik. Ozmolaritása 280-320 mosm/l közötti. Az ennél nagyobb ionkoncentrációjú oldatot hipertóniásnak (ozmolaritása 320mosm/l feletti) nevezzük, melynek képviselői az üdítők, tej- és tejes italok. Annak az italnak, melynek az izotóniás italénál alacsonyabb az ionkoncentrációja, hipotóniás oldatnak nevezzük (ozmolaritása 280 mosm/l alatti). Ide tartozik a víz.

Az optimális sportital jellemzői:
1. Ízletes: Nagyon fontos, hogy az italnak jó íze legyen, hiszen így érhető el, hogy a sportoló annyit igyon, amennyi kell a megfelelő folyadékpótláshoz. Ha az ital nem jóízű, a sportoló nem tudja mennyiségileg pótolni a folyadék- és elektrolitveszteséget.
2. Kevesebb, mint 8 % szénhidrátot tartalmaz.
Az optimális a 6-8 % szénhidrátot tartalmazó ital, mely mind a felszívódás, mind az energiaszolgáltatás szempontjából kedvező.
3. Szénhidrátforrásként fruktóz-, glükóz-, maltodextrin-, szukrózkombinációt tartalmaz. A csak fruktózt tartalmazó italok fogyasztása gyakran gyomorpanaszokhoz vezet.
4. Tartalmaz nátriumot.
5. Glükózzal együtt a nátrium stimulálja a folyadékfelszívódást, a folyadékháztartás egyensúlyát teremti meg, fokozza az ízhatást.
6. Szénsav- és koffeinmentes.
A szénsav gyomorpanaszokat eredményez, mely a folyadékpótlás megfelelő mértékét csökkenti mind edzés/verseny közben, mind edzés/verseny után. A koffein vízhajtó hatású, ezért folyadékveszteséghez (dehidrációhoz) vezethet

Link: A folyadékpótlás

Hogyan játsszak, ha esélytelennek érzem magam?

594 422 teniszport.hu |

Mit csinálsz, ha nálad jóval magasabban rangsorolt játékos ellen kell játszanod? Képes vagy a maximumon koncentrálni, és kivárni a lehetőségeket, vagy úrrá lesz rajtad az esélytelenség érzése, és megijedsz az ellenféltől!

Biztos volt már olyan mérkőzésed, ahol jóval esélyesebb, magasabban rangsorolt volt az ellenfél és ettől a ténytől elszállt a bátorságod! Ha volt ilyen, tudnod kell, hogy ez nem egyedi eset, sok játékos sodródik bele ebbe a folyamatba, mert nincs tisztában azzal, hogy mi is történik valójában, ezért nem is tudja megállítani a folyamatot.

Az ilyen helyzetekben az ember a saját kárára, elkezdi hasonlítgatni magát az ellenfélhez. Elkezd az ellenfél képességeire összpontosítani: …milyen jó a ranglistája,….micsoda tenyerese van, ..milyen gyors, mindent elér … stb. Elkezdesz negatívan gondolkodni:… ez a srác / lány leüt majd engem a pályáról, föl se kéne mennem a pályára … stb. Aggódva, idegesen kezded el a mérkőzést, nem találod meg a ritmusodat, halmozod a ki nem kényszerített hibákat, és ahogy megjósoltad magadnak, simán ki is kapsz.

A teniszpályán ugyanis a gondolkodásmódod a legjobb előrejelzője annak, hogy mi fog történni. Mondhatnánk: Aki az ördögöt a falra festi, annak meg is jelenik. A gondolkodásmódod hatással van arra, hogy hogyan készülsz fel a meccsre, hogyan állsz hozzá a megoldandó nehézségekhez, és hogy hogyan játszod le a meccset.

Ha van önmagadba vetett hited, akkor a nagy kihívásokat jelentő meccseket, úgy fogod fel mint lehetőségeket a fejlődésre, mind lélektanilag, mind fizikailag. A magabiztos, pozitív gondolkodásmód eredményeként jobban mersz kockázatot vállalni, és az ilyen meccsek (ha győzelem, ha verseség) a fejlődésed építőkövei lesznek.

A negatív gondolkodásmód eredménye az, hogy az elvesztett mérkőzéseket saját kudarcodként éled meg, és mindenáron megpróbálod elkerülni az ilyen helyzeteket.

Simona Halep (22) egy román WTA játékos, aki jelenleg 5-ik a világranglistán. Halep 7 WTA versenyt nyert eddig, és ebből hatot 2013 – ban, ezért ebben az évben meg is kapta a legtöbbet fejlődőtt játékosnak járó díjat. Halep, Kvitova (korábban 2. volt a világranglistán) ellen játszott az elődöntőben, a 2014-es Mutua Madrid Openen. Halep azzal a gondolkodásmóddal ment fel a pályára, hogy minden pontért megharcol! Az első játszmát 6 : 1 – re elveszítette, de kitartott pozitív gondolkodásmódja mellett, és ennek eredményeként 6:2, 6:3 – ra megnyerte a következő két szettet.
Halep ezt nyilatkozta a meccs után: „Nem vártam el magamtól, hogy bejussak a döntőbe. De sosem tudhatod, ilyen a tenisz! Ezért csak az a legfontosabb, hogy élvezzem a meccseket, küzdjek minden pontért és megtartsam a koncentrációm az egész verseny alatt!”

Halep győzelme, és fejlődése a kifejlesztett pozitív gondolkodásmódjának köszönhető!

Halep: Gondolhatnám azt, hogy egy Grand Slam versenyen is tudok így játszani (mint Madridban), de nem szabad siettetnem a dolgokat, és a Grand Slamekre is úgy kell gondolnom, mintha egy szokványos verseny lenne.
Amikor kikapott Maria Sharapovától a döntőben (6:1, 2:6, 3:6) Halep akkor is megtartotta a pozitív gondolkodását, és tanult a mérkőzésből. „Sokat tanultam ebből a mérkőzésből, ezért olyan mintha nem is vesztettem volna. Olyan mintha győztem volna!”

Néhány tipp, hogy hogyan alakítsd ki a pozitív gondolkodást a nehéz meccseken is:
1. Úgy kell nézned minden megmérettetésed a teniszpályán, mint lehetőség a fejlődésre!
2. Nézd mindig az egész teniszkarriered (edzésmunka és versenyek), és az egyes meccseket ebben a hosszú folyamatban helyezd el, mint fejlődési pontokat.
3. Mindig a magad képességeire koncentrálj, és (a stratégiád kidolgozásán túl) ne foglalkozz az ellenfél képességeivel, és ranglista helyezésével.

Ha kifejleszted az önmagadba vetett hitet, és a pozitív gondolkodást, magabiztosan teniszezel majd, és ez győzelmeket fog hozni számodra!

Forrás: http://www.sportspsychologytennis.com

 

Hogyan viselkedjen egy szülő amikor gyermeke mérkőzéseit nézi?

150 150 teniszport.hu |

Jorge Capistany amerikai mesteredző, és tenisz-szülő tanácsai teniszversenyzők szüleinek!

Egy edzőknek, nem csak az a feladata, hogy a gyermek versenyzésével foglalkozzon, hanem az is, hogy megtanítsa a szülőket arra, hogy hogyan nézzék gyermekük tenisz meccseit. Nagyon ritka, hogy ezt egy szülő ösztönösen jól csinálja, ezért a szülőknek maguknak is fontos, hogy megértsék, meg kell tanulniuk e tekintetben a helyes viselkedést! A tenisz nem lehet mindennapos viták kiváltója a családban, sokkal inkább olyasvalami, ami összehozza a családot.

1. Az első amit meg kell értnie a szülőnek, az, hogy a tenisz egy nagyon összetett és nagyon nehéz sport, sok tényezőn múlik egy – egy győzelem. Ha egy szülő maga soha nem volt teniszversenyző, akkor nem biztos, hogy átlátja ezeket a nehézségeket.

  • A teniszben nincs holt idő. Más sportágakban újra lehet szervezni a csapatot, vagy lehet cserélni, ha nem teljesít valaki jól. A teniszben rögtön meglátszik a pontokon, ha éppen rossz passzban vagyok, és senki más nem segíthet rajtam, csak én magamon.
  • Nincs edzői segítség egy teniszmérkőzésen, még a 8 vagy 10 éves korosztályban sem.
  • Nincs időkorlát. Akármilyen hosszú lehet egy mérkőzés. Az hosszú, idegőrlő mérkőzéseket is ki kell bírni, amelyek akár több órán át is tarthatnak.
  • Szabadtéren játszott mérkőzéseken tűrni kell a meleget, napsütést, szelet … stb.
  • A legtöbb teniszversenyen nincs játékvezető, tehát a gyermekek maguk bíráskodnak. Ha egy gyermek arra hajt, hogy jobbnál jobb ütésekkel legyőzze ellenfelét, akkor nagyon nagy önkontrollt kívánunk meg tőle, amikor azt kérjük ismerje el, hogy ebben a törekvésében elhibázott valamit, (pl. 1 cm-el kiütötte a labdát).
  • És persze egyéb lélektani teher is lehet a gyermeken: pl. az elismerésre való törekvés (szülőé, edzőé, vagy csapattársaké … stb.)

Tehát a tenisz mind fizikailag, mind lélektanilag egy nehéz sport, ahol embert próbáló a helytállás.

2. Nagyon rosszat tesz egy szülő, ha összehasonlítja gyermekét más gyermekekkel, főleg csoporttársakkal, vagy ismerősökkel. Pl. hogyhogy Te kiestél az első körben, mikor a csoporttársad, akivel együtt kezdtél, már két meccset is megnyert? (A legrosszabb, ha ennek még tanúja is a másik játékos.) Az amerikai átlag az, hogy a junior sportolók 70 %-a kikerül a sportágából 13 éves korára, tehát tudomásul kell venni bizonyos törvényszerűségeket.

3. Amikor egy gyermeket tisztességesen megtanítanak tenisz mérkőzést játszani, akkor megtanítják egyrészt arra, hogy hogyan játssza le a pontot (technikai, taktikai, fizikai képzés) és megtanítják arra is, hogy hogyan viselkedjen a pontok között (mentális képzés) pl. nem dobálunk ütőt, nem sírunk, nem dühöngünk, nem mutatunk érzelmeket, bizonyos viselkedési formákkal (pl. pozitív testbeszéddel) erősítjük az önbizalmunkat,.. stb. Egy igazi, tudatos versenyzőnek nagyon sok dolga van a labdamenetek között! A szülőnek a pálya szélén állva ugyanúgy meg kell tanulnia kontrollálni a testbeszédét, mint ahogy a gyermek teszi ezt a mérkőzésen. Ha a szülő egy elrontott ziccernél, vagy kettőshibánál testével, grimaszaival, esetleg szavakkal is jelét adja elégedetlenségének, vagy dühének, akkor ez megzavarja a gyermeket az önmagára való koncentrálásban, hiszen a szülő reakciója mindennél erősebb befolyásoló tényező. Ráadásul rossz példát mutatunk a gyermeknek. Tehát amikor a gyermek elkezdi a mérkőzést, a szülő is kapcsoljon „mérkőzés néző” üzemmódba, és tanulja meg kontrollálni a reakcióit, testbeszédét. Bármilyen ideges egy szülő, sugározzon jó kedvet, lazaságot, barátkozzon a többi nézővel .. stb.

4. A 24 órás szabály egy nagyon fontos szabály. Azt jelenti, hogy egy mérkőzés után 24 óra elteltével lehet, csak elmondani az észrevételeket. Ez alatt a gyermek vélhetőleg lehiggadt, megbékélt jó / rossz teljesítményével, és nem veszi „szekálásnak” a kritikákat.

5. Milyen személyiség leszek azáltal, hogy teniszezem? – Ezt a kérdést előbb utóbb meg kell kérdeznie magától minden versenyzőnek. A jó válaszok: kiegyensúlyozott, alázatos, kitartó, magabiztos, céltudatos … stb. Rossz válaszok: dühöngő, nagyképű, mérges, nyafogó. És a szülőnek is fel kell tennie a kérdést. Milyen személyiség leszek azáltal, hogy a gyermekem teniszezik?

6. Egy mérkőzés után a következő két kérdést kell a gyermeknek feltenni:

  • Kihoztad magadból a maximumot?
  • Példamutató volt a magatartásod? (Melyre büszke lehetsz Te is, és a családod is?)

Egy mérkőzés végső eredménye nem pusztán a gyermek kezében van, ezért nem lehet kárhoztatni érte. De az, hogy küzdött – e teljes erejéből, és, hogy jól viselkedett-e, ez csakis rajta múlik. Ezért, ha e két kérdésre igennel válaszol gyermeked, akkor dicsérd meg, és kapja meg az őt illető jutalmat / elismerést!

7, Szeretem nézni, ahogy teniszezel! – Ez egy olyan mondat, amit minden gyermek szívesen fogad a szüleitől!!

Forrás: http://www.youtube.com/watch?v=BqaOdQMB0M8

Link: Az ITF tanácsai teniszversenyzők szüleinek

Miért jó a versenyzés a gyermekeknek

1024 682 teniszport.hu |
Manapság a teniszpályák, és más sportpályák közelében is, sok szülőtől lehet hallani határozott kijelentéseket, melyek így hangoznak: Nem szeretném, hogy versenyezzen a gyermekem! Úgy gondolom a legtöbb edző lehangoltan tudomásul veszi az ilyen kijelentéseket, de közben magában azt kérdi: Miért nem akarod a gyereked egy kis kihívás elé állítani? Miért nem akarod, hogy a gyereked megtapasztalja azt, hogy milyen a szorgalmas kitartó munka, hogy milyen a kudarc, és milyen a győzelem? Miért nem akarod, hogy gyermeked a sport által talpraesett, határozott, pozitív gondolkodású felnőtté váljon? Gerald Hüther professzor, neurobiológus gondolatai alapján írodott cikkünket ajánljuk minden szülőnek.Néhány évvel ezelőtt a neurobiológusok, még genetikailag programozottnak gondolták az agy fejlődését azaz úgy hitték, a genetikai programok automatikusan létrehozzák az összes kapcsolatot az agyban, és ezzel együtt a gondolkodásunk, az érzelmeink, a cselekvéseink irányítását is. Azonban ma már tudjuk, hogy hosszú távon csak olyan kapcsolatok jönnek létre a gyermek agyában, amelyek a konkrét élet-világban is rendszeresen aktiválódnak. Amit nem használunk, az elsorvad. A genetikai programok arról gondoskodnak, hogy először nagy többlet jöjjön létre idegsejt-kapcsolatokból.

Az agyunkban lévő legfontosabb neuronális áramkörök kialakításához elsősorban arra van szükségük a gyerekeknek, hogy megtapasztalják saját testüket. Ehhez mozgásra, vagy más aktív tevékenységekre van szükség. Pl. fára mászás, éneklés .. stb. Csak az tudja kognitív képességeit kibontakoztatni, akiben kialakul a megfelelő testérzet. Már vannak olyan tanulmányok, melyek bizonyítják: azok az alsó tagozatos gyerekek, akik jók matekból, különösen jól tudnak egyensúlyozni is. Az ember úgy szerzi meg a háromdimenziós és absztrakt gondolkodáshoz, ill. a matematikához szükséges feltételeket, hogy megtanulja egyensúlyban tartani a testét. Amikor egy gyerek a tévé előtt ül, nem érzi a testét. Nem mászik, nem ugrál, nem egyensúlyoz, sőt nem mászik fára sem – azaz nem a testének tanulásával tölti az időt.

A gyerekeknek tehát lehetőleg minél többet kellene mozogniuk. Nem csak a sporttevékenység jöhet szóba, például az egyik legcsodálatosabb testtanulási gyakorlat az éneklés, de az olvasás, vagy a mesehallgatás is aktív közreműködést kíván a gyerektől. Pl. az éneklés során a gyermek agyának olyan virtuóz módon kell a hangszalagokat modulálnia, hogy hajszálpontosan a megfelelő hang jöjjön ki. Ez a lehető legjobb finom motorikus gyakorlat és ugyanakkor ez a feltétele minden későbbi, nagyon differenciált gondolkodásmódnak is…. Az agyunk mindig ahhoz alkalmazkodik, amit lelkesedéssel teszünk.

Az a gyermek amelyik a tv előtt ül, egyáltalán nem tud beleszólni a történések menetébe, passzívan mered a képernyőre. Pedig az aktív részvétel, a dolgok befolyásolása, önhatékonyságunk felismerése fontos összetevője az agy fejlődésének, mely a homloklebenyben nagyon komplex neuronális hálóként jelenik meg. Csak az viszi valójában előrébb az embert, amiért saját maga aktívan megdolgozott.

Az agy számára a valódi kihívások, kalandok a döntőek. A nagybácsival pecázni, házat építeni, fára mászni, vagy megmászni egy hegyet, vagy mindenkit elkapni a fogócskában. A kalandok, tettek mindnyájunkat erőssé tesznek. Ma már bizonyítani is tudják az idegtudósok ezt az összefüggést: a gyerekeknek életük során lehetőleg minél több kihívással kell megbirkózniuk ahhoz, hogy az agyukban létrejöhessenek a legfontosabb hálózatok. A gyerekeknek tehát szükségük van egy olyan világra, amelyben az interaktivitásnak igen nagy szerep jut. De nem a TV és számítógép virtualitás világában, hanem a reális élet összefüggéseiben.

Ha a kritikus periódus már elmúlt (7 éves korig), és a test szabályozásához szükséges fontos hálózatok csak gyéren alakultak ki, akkor a gyerek nem rendelkezik jó testérzéssel. Mindazonáltal az agy egész életünk során alakítható marad. Egy 8 vagy 10 éves gyerek is profitál utólag minden olyan testtapasztalatból, melyet most szerez. Azonban egész más lesz a motivációja arra, hogy a testét tréningezze. A tanulási folyamat már nem intuitíve és automatikusan zajlik. A gyerekek szégyellik magukat a deficitjeik miatt, kicsúfolják őket – és félelemmel tanulnak, ami nem jó alap.

A túl sok passzívitás (TV nézés, számítógépezés) akkor válik veszélyessé, ha a digitális médiát arra használják a gyerekek, hogy az alapvető szükségleteiket kielégítsék. Ebből minden embernek kettő van: Az egyik: tartozni akarok valahová. A másik: teljesíteni akarok valamit. Az első szükségletben a kötődés, a másodikban a szabadság iránti vágy fejeződik ki. A srácok elsősorban attól szenvednek a mi társadalmunkban, hogy csak ritkán van lehetőségük arra, hogy valamit teljesíthessenek. Nem találnak igazi feladatokat, amelyek fejlődésükben erősíthetnék őket. Ugyanis épp ezek segítségével építik fel a gyerekek az önképüket, az identitásukat.

Nyilvánvaló, hogy sok szülő nem is tudja már, hogy milyen is lenne egy ilyen, a gyerek fejlődését elősegítő feladat. A gyereknek saját magának kell azt megkeresnie, és ennek a feladatnak valóban nehéznek és hosszantartónak kell lennie. A végén aztán úgy leszünk vele, mint amikor felmásztunk egy hegyre: csak ül ott fenn az ember, és egyszerűen azt érzi: boldog. Az a jele annak, hogy a gyerek igazi feladatot oldott meg, hogy ilyenkor nincs szüksége külső dicséretre, jól elvan egymaga is.

Ma elsősorban a fiúk abban találják meg a feladatukat, hogy tökélyre fejlesztik magukat a computer játékokban. Mert ott a versenyeken megmutathatják, milyen jók. De éppen ezek a feladatok nem alkalmasak arra, hogy segítsék őket a reális életben való eligazodásban.

A sportolás nem csak a gyermek egészsége érdekében fontos, hanem az érettségét, felnőtté válását segíti. A sportpályán adódnak a kihívások, és a valahova tartozás élménye is elkerülhetetlen. Bár a hazai iskolarendszer nem igazán méri azokat a képességeket, amely a jó sportoló ismérvei, mégis az életben erre lesz nagyobb szüksége a gyermeknek, ahhoz, hogy jól boldoguljon. Ezért ne sajnáljuk a gyermek sportjától se az időt, se a pénzt!

Szerző: Léna

Forrás: http://utajovobe.eu/hirek/eu-tarsadalom-es-jog/3493-mi-zajlik-a-gyerekek-agyaban-ha-teveznek

Link: tenisz programok

Folyadékpótlás

800 600 teniszport.hu |

Testtömegünk 60 %-át víz képezi. A víz fontos szerepet játszik testünk hűtőrendszerében, a szöveteken keresztül tápanyagokat szállít, és a vér megfelelő koncentrációját biztosítja.

A szervezet folyadékhiánya felhevülést okozhat, jelentősen csökkentheti a sportteljesítményt. Nagy mennyiségű folyadékvesztés hőártalmat okozhat, mely halálos kimenetellel végződhet. Gyakori hiba, hogy az ivás összefügg a szomjúságérzéssel, holott a szomjúságérzet a szervezet vészjelzése a súlyos folyadékvesztés megelőzésére. A sportolóknak fokozottan figyelniük kell arra, hogy még a szomjúságérzet kialakulása előtt pótolják a folyadékveszteséget.

Minden olyan esetben, amikor az energiaigény megnövekszik, a folyadékigény is növekszik. Mind sportolás előtt, közben és után fontos a folyadék pótlása. Állóképességi vagy erőtréning közben 1 liter feletti folyadékot is elveszthetünk óránként 10 C0-on. Ezért fontos 15-20 percenként 1,5-3,5 dl folyadékot inni minden olyan edzés, illetve verseny közben, amely több mint 1 órán át tart.

A folyadékveszteség (dehidráció) tünetei:
• Fáradtság
• Étvágycsökkenés
• Kipirult bőr
• Fejfájás
• Sötét, erőteljes illatú vizelet
• Hőmérséklet-intolerancia
• Testhőmérséklet-emelkedés
• Görcsök
• Hiperventilláció (szapora légzés)

Néhány tanács a dehidráció elkerülésére:

1. Mérjük meg a testtömeget minden edzés előtt és után: fogyasszunk 2-3 pohár folyadékot minden elvesztett 50 dkg után.
2. Fogyasszunk folyadékot a sportmozgás alatt (pl. térfélcseréknél).
3. Válasszunk az izotóniás italok közül, mivel a bennük lévő szénhidrát és só segíti a folyadék felszívódását, így javul folyadék- és szénhidrátellátottság.
4. Ne fogyasszunk szénsavas italokat edzés alatt, mivel gyomorfalfeszülést, csökkent mértékű folyadékbevitelt eredményeznek.
5. Ne fogyasszunk alkohol- és koffeintartalmú italokat, mivel vízhajtó hatásuk miatt dehidrációt és elektrolithiányt eredményeznek.
6. Ellenőrizzük vizeletünk színét. A sötét szín dehidrációt jelez.

Tanácsok a folyadékveszteség okozta teljesítménycsökkenés megakadályozására:

• Soha ne kezdjünk el folyadékhiányos (ún. dehydrált) állapotban edzeni, mert így megnövekszik a hőártalom kialakulásának veszélye, és teljesítménycsökkenés jön létre. Mérjük meg testsúlyunkat edzés előtt és után, hogy megbizonyosodjunk az elvesztett folyadék mennyiségéről, és gondoskodhassunk a megfelelő pótlásról.
• Legalább 0,5 l folyadékot igyunk esténként, és legalább ugyanennyit reggelente ébredés után a normál folyadékellátottság biztosítására.
• Igyunk 0,5-1 l folyadékot 1 órával edzés/verseny előtt, és 0,25-0,5l folyadékot 20 perccel edzés/verseny előtt.
• A tiszta víznél sokkal hatékonyabbak a só- és szénhidráttartalmú izotóniás italok. A zsírtartalmú italok fogyasztása edzés/verseny előtt semmiképpen nem ajánlott, mert nagyon gyakran hányingert, fejfájást okoznak.
• Amikor a folyadékveszteség eléri a testtömeg 2 %-os csökkenését, a sportteljesítmény hanyatlik. Mindez a hőháztartás zavarával társulhat.
• 20-30 percnél kisebb időtartamú edzés alatt nem jelentkezik számottevő folyadékveszteség, hiszen ez az idő nem elegendő ahhoz, hogy a szervezet elérje a veszélyes mértékű folyadékveszteséget. Azonban ügyelni kell arra, hogy a nyári időszakban a nagyobb mértékű izzadás által a dehidráció tünetei jóval korábban jelentkezhetnek.
• Eltérő mennyiségű folyadék elfogyasztásával készíthetjük fel saját szervezetünket arra, hogy gyomrunk minél több folyadékot legyen képes befogadni panaszok nélkül.

Forrás: sportorvos.hu

Link: Izotóniás italok

Tenisz hidegben

972 648 teniszport.hu |

Lassan itt a sátorszezon, az idő is váratlanul hidegre fordult. A heti tenisz persze így sem maradhat el, ezért írunk néhány tippet, hogy mit tegyél, hogy a hideg ne rontsa le a teljesítményedet.

Öltözék

Az természetes, hogy az időjárásnak megfelelően kell felöltözni, de ezt úgy tedd, hogy sok vékonyabb réteg ruhát vegyél fel! Fokozatosan, ahogy egyre jobban kimelegedsz, úgy vedd le egymás után a rétegeket. A legalsó réteg semmiképpen se legyen pamut, mert az tartja a nedvességet, és ha megizzadsz, pontosan ettől a nedvességtől fogsz megfázni. A mai ruhaipar készít kimondottan erre a célra, poliészter anyagból készült „lélegző” pólókat, mezeket, amelyek nem szívják magukba az izzadságot. Szerezz be egy ilyet, ha még nincs, és ezt vedd alulra a hideg időben. Ha ilyen nincs, egy polár anyagú felső is jobb választás, mint a pamut póló. Sapka sem árt. Kesztyűben teniszezni csak a legrutinosabbak tudnak, esetleg az edzők, mert a bőr mint érzékszerv sokat számít egy teniszezőnek, és a kesztyű ezt kiiktatja. 15 fok alatt gondoskodj arról, hogy lehetőleg minden testrészed fedve legyen (hosszú ujjú póló, hosszú nadrág), mert a külső hőmérséklet, azaz a bőröd és az izmaid hőmérséklete közötti nagy különbség miatt izomgörcsök alakulhatnak ki. Nem véletlen, hogy a hivatalos fedett pályás versenyeken a legtöbb szabályzat (köztük a magyar) szerint is a 15 fok biztosítása kötelező!

Bemelegítés:

A bemelegítésnek nagyon alaposnak kell lennie. Most semmiképpen ne rövidítsd le ennek az idejét. Ha sosem szoktál bemelegíteni, akkor javaslom, a hidegben azért mindenképpen szánj rá legalább tíz percet! Egy professzionális bemelegítés 25 percig kell, hogy tartson, melyből az utolsó 5’ már a sportági bemelegítés, azaz a beütés. A bemelegítésnek nagyrészt nyújtó és keringésfokozó gyakorlatokból kell állnia. Erről bővebben olvashatsz az erről szóló cikkünkben.

Ütések:

A meleg most bizonyosan nem fogja rontani a teljesítményed, egyéni dolog, hogy ki melyik szélsőséges állapotot bírja jobban. De tudnod kell, hogy a páratartalom és a hőmérséklet hat az ütődre és a labdára is, így bizonyos ütések nem működnek olyan jól, ahogy megszoktad, és bizonyos ütések pedig hatékonyabbak lesznek a megszokottnál. Hidegben és nagy páratartalomban a labda kevésbé gyorsítható, nem pattan olyan magasra és messzire, tehát az ütőerő kevésbé érvényesül! A lassú labdákat azonban még hatékonyabban lassítja, tehát a nyesések, rövidítések, nyesett szervák eredményesen alkalmazhatóak. A technikailag sokoldalúbb játékosok előnyben!

Egészség:

Ha valamilyen gyulladás van a szervezetedben, legyen az bárhol, a hideg időben való sportolás súlyosbíthatja azt. Egy enyhe nátha, megfázás is rosszabbodhat, ha hidegben sportolsz. Fontos, hogy ha rendszeresen sportolsz hidegben az immunrendszered jó állapotban legyen, tehát nem árt odafigyelni a vitaminok, ásványi anyagok megfelelő pótlására. A hidegben nem kívánjuk annyira a vizet, de a folyadékpótlás ekkor is fontos a jó teljesítményhez. 15 fok alatt gondoskodj arról, hogy minden testrészed fedve legyen!

Link: A bemelegítésről

Mini – tenisz zöld labda kontra normál teniszlabda

150 150 teniszport.hu |

Világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a mini – tenisz labdák. A legtöbb edző egyetért azzal, hogy a lassabb labdákat, kisebb pályákat, gyerek ütőket, és a korhoz illő edzésmódszereket használva jobban élvezik a gyermekek a teniszórákat, így könnyebben megmaradnak a tenisz sport számára, ezt egyébként már számos felméréssel is bizonyították. De még mindig akadnak edzők akik nem alkalmazzák a módszert, mert nem ismerték föl a hasznosságát. A módszert alkalmazó edzők mintegy ösztönszerűleg ismerték fel a módszer hatásosságát, számszerű bizonyítékok azonban még nem igazán állnak a rendelkezésünkre.

A tanulmány

Miután a 2011. évi 12 év alattiak nemzetközi bajnokságát végig nézték, Kim Kachel, Rob Leeds és az ausztrál tenisz szövetség csapata elhatározták, hogy összegyűjtenek némi információt a zöld és a normál tenisz labda használatáról a 9 – 10 éves teniszezők körében. Az ausztrál nemzeti bajnokságon az Ausztrál Tenisz Szövetség edzői csapata csalódott volt a játékosok szereplését illetően, legfőképpen a kontroll és megbízhatóság tekintetében.

Összegyűjtötték a legjobb 9 és 10 éves teniszezőket Ausztráliában, Brisbaneben. Ezek a játékosok a normál tenisz labdához voltak hozzá szokva. Minden játékos játszott egy mérkőzést zöld labdával (ami 75 % – os) és a normál labdával (100 % – os). 19 mérkőzést rögzítettek, 7 különböző kameraállásból melyek alapján részletes statisztikát készítettek. Minden ütést rögzítettek, azt is, hogy hogyan végződött a labdamenet, hőtérkép használatával megnézték, hogy honnan hová ütnek a játékosok. Végül kérdéseket tettek fel a játékosoknak a mérkőzés után, hogy kritikai, minőségi információkat nyerjenek.

Az edzőcsapat sok meghatározó tényezőt figyelt meg és hasonlított össze, mint például milyen magasságban volt a találati pont, milyen távol volt a játékos a hálótól, támadásindítás lehetősége. A mért adatok kiértékelése után, az eredmények rendkívül érdekesek.

  1. Az edzők előzetesen arra gondoltak, hogy a zöld labdával hosszabbak lesznek majd a labdamenetek, de a számok közel megegyezőek voltak ezen a téren. 5,25 (zöld labda) és 5,35 (normál labda) ütés labdamenetenként. A normál labdával azért voltak valamivel hoszabbak a labdamenetek, mert sokszor voltak amolyan juniorokra jellemző „égbe lőtt”, pötyögős labdamenetek, ami növelte az átlagot.
  2. Az alacsonyabbb légnyomású labdával úgy gondolták lassabbak lesznek a labdamenetek, mivel lassabban halad a labda a levegőben és kevésbé pattan fel. Azonban a labdamenetek sebessége 0,62 másodperc / ütés normál labdával, és 0,58 másodperc / ütés zöld labdával. A zöld labdával gyorsabb tempóban ütöttek a játékosok, mivel kedvezőbb pozíciót tudtak felvenni a pályán, közel az alapvonalhoz, így könnyebben tudták felszálló ágban megütni a labdát.
  3. Találati pont: Az előzetes elvárásoknak megfelelően a zöld labdát többször tudták a gyermekek kényelmes magasságban megütni. A zöld labdát 79 % -ban, a normál labdát 69 % – ban. Feltűnő volt, hogy a normál labdával dupla olyan sokszor kellett a játékosoknak kényelmetlen magasságban ütni (24 %) mint a zöld labdával (12 %). Ez egy igen fontos szempont, mivel a kényelmetlen váll fölötti magasságban ütött labdák gyakran vezetnek a technikában extrém elváltozásokhoz, különösképpen extrém fogások használatához. Az alacsony találati pontok eredményei 6 % (normál labda) és 9 % (zöld labda).
  4. Hibák: Fontos tényezője a megfigyelésnek, hogy hogyan végződtek a pontok. Szignifikáns különbség volt, hogy a normál labdával a hibák 27 % – a „nagy hiba” volt, azaz 1,5 méteres, vagy még nagyobb out, ugyanez zöld labdával 20 %. Tehát a normál labdával „szórják” a labdát a játékosok, ütnek minden fele. A zöld labdával ez lényegesen kevesebbszer történt meg, tehá jobban tudták a jáékosok kontrollálni az ütéseiket.
  5. Valamint a normál labdával sokkal többször ütötték a játékosok középre a labdát, a nehéz helyzetekben ezt a biztonságosabb megoldást választották.
  6. Helyezkedés: A játékosok a labdák 39 % – át az alapvonalon belülről ütötték zöld labda használatakor. A normál labdával a labdák 27 % – át ütötték az alapvonalon belülről. Ezért a zöld labdával sokkal támadóbb szellemben játszottak a gyermekek, mivel tudtak gyorsítani, és szögeket ütni. A mérkőzések utáni interjúkban is ez volt a játékosok leggyakoribb észrevétele, hogy többet tudtak támadni, és a támadásokat többször tudták eredményesen végigvinni és pontot nyerni belőle.
  7. Érdekes módon a jobb helyezkedési lehetőség nem eredményezett több hálóra futást. A zöld labdával és a normál labdával ütött röpték száma hasonló volt. Ez mutatja, hogy a kisgyermekek (10 év alatt) ha közelebb is tudnak kerülni a hálóhóz, a hálóra futás és a teljes teniszpálya lefedése a hálónál még igen nagy kihívás nekik.
  8. A játékosok rendkívül pozitívan nyilatkoztak a zöld labdáról a mérkőzések utáni interjúkban. Élvezték, hogy tudnak támadni, támadásokat végigvinni, és kontroll alatt tartani a labdameneteket. Ezek az eredményes játékosok nagyon lelkesek voltak, bár a normál labdához voltak hozzászokva, minden gond nélkül alkalmazkodtak a zöld labdához. A koruknak megfelelően, most formálódó mentalitásuk, gondolkodásuk nyitott volt és instruktív. Mint elmondták gyakran a szülők és az edzők szűk látókőrűsége az akadálya annak, hogy kipróbáljak az új dolgokat.

Összegezve a legfontosabb észrevételeket:
• A labdamenetek a zöld és a normál labdával ugyanolyan hosszúak voltak, de a zöld labdával gyorsabb volt a tempó.
• A normál labda használatakor a játékosoknak kétszer olyan sokszor kellett vállmagasság fölött ütniük.
• A játékosok zöld labda használatakor sokkal többször tudták kényelemes magasságban eltalálni a labdát.
• A normál labdával sokkal több „nagy hibát” (1,5 méteres out) ejtettek a játékosok.
• A játékosok a zöld labdával sokkal többször tudtak az alapvonalon belülről ütni.
• A játékosok a normál labdával sokkal többször ütöttek középre.
• A röpték száma ugyanannyi volt zöld labdával mint normál labdával.
• A játékosok nagyon pozitívan nyilatkoztak a zöld labdáról.

E tanulmány egy kis szelete csupán a dolgoknak összeségében, ezért sok edző még ezek után is szkeptikus marad, mondván a végeredmény szempontjából a legjobb a normál labda használata, mint ahogy ezzel a módszerrel a múltban is sikerült jó játékosokat képezni. Azonban, ha valaki arra keresi a bizonyítékokat, hogy a zöld labda használata segíti-e játékosainak fejlődését, akkor ez a tanulmány egyértelműen egy pozitív megerősítés. Ez a cikk Kim Kachel 2012 –ben , a „Grand Slam Coaches” konferencián, Brisbaneben (Ausztrália) bemutatott kiváló előadása alapján íródott. Kim Kachel volt a vezetője ennek a kutatásnak az Ausztrál Tenisz Szövetség megbízásából.

A kulcsfontosságú információk:

– A zöld labdával a játékosok kevesebb hibát ejtettek.
– A zöld labda alacsonyabbra pattan, ezért a játékosok tudtak taktikát kialakítani és kivitelezni, amit előtte a normál labdával nem sikerült.
– Gyorsabban kialakítják a játékosok a helyes technikát a zöld labdával.

Forrás: Notes from Tennis Australia Green vs. Yellow Ball Research Study (Tennis Australia, 2012; Barrell, 2012)

A fonákok harca

640 459 teniszport.hu |

Rafael Nadal játékterve a jobbkezesek ellen igen egyszerű: először üt egy nyesett szervát az ellenfél fonákjára, majd a masszívan pörgetett tenyeresével dominálja a labdamenetet. A legutóbbi roland Garros meccsén Wawrinka ellen az ütései 69% – át az ellenfél fonákjára helyezte.

A masszívan megpörgetett, magasra felpattanó labdák nagyon nehezen kezelhetőek, ami különösen igaz az egykezes fonákkal játszókra, mint például Wawrinka, Gasquet, Almagro, Kohlschreiber, Federer Utóbbiak mind TOP 20 – as játékosok, de Nadal ellen salakon rendkívül rossz a statisztikájuk. pl. Federer 13 : 2, Wawrinka 5 : 0, Gasquet 6 : 0, Almagro 8 : 0.
De Novak Djokovicsnak kétkezes fonákja van, amik kulcs fontosságú lehet számára a Nadal elleni slakos küzdelemben. A kétkezes fonákjának köszönhetően ő sokkal jobban tudja kontrollálni a magasra pattanó labdákat. 2011 óta Djokovics három salakos döntőben is nyerni tudott Nadal ellen, legutóbb 2013-ban Monte Carloban.
Amikor Nadal alkalmazza a normál játéktervét, Djokoviccsal szemben nem minden alakul terv szerint. Djokovics ugyanis sokszor vissza tudja ütni az adogatását hosszan a tenyeresére, vagy még inkább a sokkal gyengébb fonákjára. Innetől kezdve kevés lehetősége marad Nadalnak. Ha a fonákjára üt Djokovicsnak, Djokovics üthet keresztet, amivel nyithatja a pályát. Djokovics tenyeres keresztje életveszélyes, tehát az is rossz választás. Ha rövidebben üt, akkor pedig támadási lehetőséget ad Djokovicsnak, ami szintén kerülendő a számára. A 2012 – es Roland Garros döntőben Djokovics igen sok labdamenetet nyert meg ily módon.
A salakos Nadal elleni taktikának fontos része, hogy nyomás alatt kell tartani Nadal fonákját. az említett Monte Carlo döntőben, ha Nadal első ütése tenyeres volt, akkor 52%-ban megnyerte a pontokat. Különösen ha az rövidebben a T vonal környékére érkezett. Ezzel szemben, ha Nadalnak a fonákjára érkezett az első ütése, akkor szintén az említett döntőben 16 – ból, mindössze két pontot sikerült megnyernie, ami 12 % – os teljesítményt jelent.
Szóval, ha valakinek, akkor Djokovicsnak van a legtöbb esélye legyőzni Nadalt a Roland Garroson. különösen, ha alkalmazza a Monte Carlo –i sikeres taktikát, ami alig néhány hete volt.
Nadalt legyőzni természetesen még így is nagy kihívás lesz!

Forrás: Hawk eye: Backhand key to titanic tussle – Jason Godall tenisz elemző

  • 1
  • 2